Mennynek királyné asszonya, Mennyek királyné asszonya: húsvéti →antifóna, a →Regina coeli magyar változata. - Keletkezése a jámbor hagyomány szerint Nagy Szt Gergely (a m. népkönyvi hagyományban Sziklához láncolt Gergely néven emlegetett) p. korára (590-604) megy vissza. Rómában pestisjárvány dühöngött, s a p. elrendelte, hogy az ősi római →Havi Boldogasszony-képet, melyet hitük szerint Szt Lukács evang. festett, engesztelésül körmenetben hordozzák körül az örök városban. A p. is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint amikor a körmenet Hadrianus hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz... Innen volna az antifóna eredete és a kegykép Salus populi Romani, 'a római nép üdvössége/egészsége' neve. Látták, amint pallosát az angyal a hüvelyébe tette. E jelenés emlékét őrzi a mauzóleum nevének Angyalvárra változtatása. - Népénekes változatának szövege: Mennynek királyné asszonya / örülj, szép Szűz, alleluja / mert kit méhedben hordozni / méltó voltál, alleluja. Amint megmondotta vala / föltámadott, alleluja / imádd Istent, hogy lemossa / bűneinket, alleluja. - Mennybemenetel nyolcadában a 2. versszak szövegváltozata: Amint megmondotta vala / mennybe fölment, alleluja. Pünkösdkor: Amint megmondotta vala / Lelkét küldte, alleluja. - A húsvéti időben énekeljük. **

Bálint II:153.